2015. november 6., péntek

6. Fejezet - Tetszel neki

- Jó lenne, ha egy kicsit szednétek a lábatokat! - kiáltott hátra nekünk a tanár.
- Ahj, én már nem birok többet sétalni! - kiáltotta el magát Lili.
- Nemsokára itt lesz egy kávézó. Oda bemehetünk! - intett a tanár, és olyan tempóban, mintha valami lenne a seggében, sétált tovább.
- Nem hiszem el, hogy lehet valaki ilyen gyors? - fujtattam egyet. - Mintha egy rakéta lenne a seggében, komolyan mondom! - ráztam meg a fejem.
- Ja. Utálok sétálni! - nyöszörgött  barátnőm mellettem.
- Mostmár én is.. - motyogtam, és magam elé nézve haladtam tovább.

- Nos, itt is van a kávézó! - állt meg a tanár, és ez mind olyan gyorsan történt, hogy én speciel alig tudtam reagálni erre, ezért neki mentem az előttém sétálónak.
- Bocsi.. - húztam el a számat. 
- Semmi baj! - mosolygott rám, majd visszafordúlt a tanárhoz.
- Induljunk be! Aki szeretne venni valamit, az beáll a sorba, aki nem, az pedig leül valahova. - magyarázta el nekünk, a nagyon bonyolult ( irónia remélem érzitek ) menetrendet, majd benyitott a Starbucks-ba.
- Legalább valami jó helyet választott. - súgta oda nekem Lili, amint beléptünk a kávézóba.
- Ja, meg is lep, de biztos valaki segített neki választani! - nevettem fel, majd körbenéztem, és a szemem megállapodott, egy kis box-nál. - Üljünk le oda! - mutattam az említett helyre mire Lili csak bólintott egyet és megindúlt arra.

- Sziasztok! Hozhatok nektek valamit? - lépett oda hozzánk egy ( elégge helyes ) fiú.
- Helló, én egy epres Milk Shaket szeretnék kérni - mosolyogtam rá angyalian.
- Rendben. - írta fel vigyorogva a rendelésem. - És neked? - pillantott Lilire.
- Én egy csokis Milk Shaket kérek. - mondta el ő is, hogy mit szeretne. Ahoz képest, hogy egyikőnk sem akart rendelni semmit... Most mind a ketten gazdagodunk egy fincsi itallal. Ráadásul 'házhoz szállítják'. 
 A fiú bólintott egyet, majd visszaindúlt a pult mögé , ám út közben még egyszer rám pillantott és kacsintott egyet.
- Huha. - húzogatta a szemöldökét Lili.
- Mi van? - nevettem fel.
- Úgy látom valakinek tetszik valaki.. - forgatta meg a szemét mosolyogva.
- Hát, igen eléggé helyes srác. - és amint kimondtam ezt a mondatot, egy alak csapódott be mellém ( szó szerint ) és egy Lili mellé plusz még kettő elénk.
- Azt a rohadt - ugrottam fel ijedtembrn. 
- Sziasztok! - köszöntek vigyorogva kórusban Ashtonék.
- Szívesen látunk titeket, meg minden, de máskor ne hozzátok rám a szívbajt kérlek! - vicsorogtam rájuk.
- Bocsi Mia - lökött meg a mellettem ülő Luke, és belepuszilt a hajamba. Oké.. Ez furcsa volt..
- Huhu, Mia jön a pasid! - nevetett fel Lili, és ezzel a "pasi" üggyel a pincérre célzott.
- Parancsolj. - tette le elém - egy nagyon finom Milk Shake egy gyönyörű lánynak. - vigyorodott el. - És még valami. - csúsztatott egy cetlit a poharam alá, miközben végig a szemembe nézett, majd tekintete hirtelen rátévedt a mellettem ülő Luke-ra. És az arckifejezése teljesen megváltozott. Már nem ez a 'laza és menő vagyok' stílus volt rajta felfedezhető, hanem teljesen lefehéredett, és mintha csak félne valamitől, behúzott nyakkal szolgálta ki barátnőmet. 
- Öhm..  Ez pedig a tiéd. - tette le sietve Lili elé a rendelését, és amilyen gyorsan csak tudott elhúzott.
- Ez furcsa volt. - szólaltam meg én először, mire a fiúkból kitört a nevetés.
- Min nevettek? - értetlenkedtem, majd tekintetem Lili-re vezettem, ő pedig csak megrázta a fejét, és beleivott az innivalójába.

~*~

- Min gondolkozol? - kérdezte barátnőm, immáron már a liftben állva. 
- Nem értem, még mindig ezt a fiút.. - ráztam meg a fejem. - Az elején még minden rendben volt, aztán meg úgy megváltozott, és beijedt, mintha halottat látott volna! - értetlenkedtem, Lili pedig csak csendben sétalt mellettem. Ez nem vall rá!
- Mit tudsz? - torpantam meg pár lépésre a hotel szoba ajtajától.
- Én? Hogy mit? Semmit. Mit tudnék? - hablatyolt össze-vissza. Aha, szóval titkol valamit.
- Ki vele! Mit titkolsz! - szűkítettem össze a szemem, és rámutattam.
- Semmit! - tette fel a két kezét.
- De! - vágtam rá egyből - Miért nem mondod el nekem? - sóhajtottam fel.
- Ahj, Mia. - húzta el a száját.
- Igen, így hívnak! - bólintottam.
- Ha-ha. Vicces - fintorodott el.
- Na! Mond már! - siettettem. Kezdtem kiváncsi lenni.
- Az van.. Hogy.. Szóval... Luke miatt változott meg olyan hamar a pasi hangulata - nyögre ki nagy nehezen.
- Mi? - értetlenkedtem - Luke-nak mi köze van ehez? - ráztam meg a fejem.
- Hát.. Amikor a poharad alá csúsztatta a számát.. Akkor.. Luke eléggé csúnyán nézett rá.. - magyarázta.
- Nem értem. - ráztam meg a fejem. - Miért csinálna ilyet?
- Ahj, mert tetszel neki az isten szerelmére! - kiáltotta el magát, majd kivette a kezemből a kulcsokat és bement, engem pedig ott hagyott teljesen lefagyva a folyosón.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése